Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ezzel párhuzamosan egyre több fiatal felnőtt döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba.
Az önkormányzat célja, hogy minden arra alkalmas, képesítés nélküli közmunkást beiskolázzanak.
Maradi felfogás, sorozatos kudarcok, szegregáció és unalom. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a korai iskolaelhagyók száma az elmúlt 10 évben a legnagyobb jóindulattal is csak stagnált, a 2030-ig kitűzött, 9 százalékos uniós célt pedig egyelőre meg sem közelíti. A korai iskolaelhagyás problémájáról Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
A KSH friss statisztikái szerint a 9 százalékos uniós céltól még mindig elég távol vagyunk.
A 18-24 évesek 12,4 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásnak annak ellenére, hogy legfeljebb csak az alapfokú végzettségük van.
Sok lány nagyon fiatalon gyermeket szül, ezért kimarad az iskolából - ez az egyik központi probléma Beninben, ahol a koronavírus-járvány rengeteget rontott a helyzeten. A probléma kezelése érdekében indított kampányt a UNESCO a nyugat-afrikai országban.
Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.
Évek óta hatalmas probléma az iskolai lemorzsolódás. Magyarországon minden van, ahol minden negyedik tanuló a határon billeg. Most új rendeltkiegészítéssel lépne fel a kormány a korai iskolaelhagyás ellen?
Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, de a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma – derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból.
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja a szakképzési törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely a szülőket arra ösztönözné, hogy gyermekük egy biztos megélhetést jelentő szakma megszerzésével zárja tanulmányait - közölte az ITM szerdán az MTI-vel.
2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
